Érzem az ízedet kedves,
kissé sós, kissé cementes.
Ha legközelebb smárolni vágysz,
ott van mindjárt a fürdőkád!
És ne feledd, hogy vizet is engedj!
Hideg van a padlón, de az ágyon sincs meleg.
Ha már fűtés nincsen, jöhetne egy-két menet.
Vagy több akár,
bánja a ká-
nya s ölyv én akkor is egyfolytában didergek.
Igéző szememet, most rájad hányom Géza.
Szugerállak, szugerállak hátha még ma
mozdulsz felém,
te rest legény
s kérded szépen, ugyan mi bajom van?
Kezdődik a hét.
Kezdődik, nem ér!
Ülni a padban?
Akkor már baj van,
ha az nyerő, nem én.
Kitámasztom, össze ne dőljön,
ruhám testemre ne csömőzödjön.
Látszódjak pucéran, vágykeltőn,
szemed levenni ne tudd seggemről.
.
A rózsaszínes álom vállamra borul.
Támasztom, támasztom piszkosul.
Dülled a mellem.
Ne fogd meg, nem kell!
És ne is csiklandozd, te nyomorult!
Szóltam:-Lazítani kellene!
Erre elég kerek szemekkel
bámult reám Bernadett,
aki alul barna lett.
Terápiám nem jár sikerrel.
Bimbómentes mellel
hevertem a deszken
s csak hálót húztam magamra,
hogy vágyam hátha elmúlna,
de nem akad ki letépne.
Foganytúnak nézheti hajamat.
Húzhatja, húzhatja, hajajaj!
Én perverz állat!
Kendnek még állhat,
feljebb s nem lesz baj,nem lesz baj.
Mint Johanna az örült, pillantok képedbe.
Ma is vöröset vizeltem, el vagyok képedve.
Összefüggés nincsen,
ne is keresd kincsem!
Azt hiszem modell lehetnék, valahol németben.
Valahol itt szaladt be a gyöngy,
az orromból egy zöld pötty
a ruhám alá, a mederbe,
Benyúljak? Be merjek?
Inkább egy újat szüttyögök.
A nevem Madame Pilótakeksz,
lánykori néven Miss Frizbi, s ezt
nem magam adtam magamnak,
ki érti miért, csak úgy rám ragadt,
amikor feltettem az első malomkövet.
Bonyolítok 