Bonyolítok

tollkoptato:

A Mikuláshoz utazom éppen,

aki most menekült el délre.

Nem állta a korán

hideget, holott korát

meghazudtolta már vélem. 

tollkoptato:

Vörösre mart az őszi fagy.

Bújj ide hozzám, vagy

távozz örökre,

nincs időm ökörre,

aki önzőn kihűlni hagy.

tollkoptato:

A gravitációval ki nem kezdenék.

Nézd csak meg inkább Eszterét!

Hogy hat rá!

Ha foghatnám 

Newtonban fejezném ki értékét.

tollkoptato:

A tarka pamlag zavarba kevert,

az uram perzsaszőnyegbe tekert,

és eladott a vásárban.

Véletlen a mázsára

lépett ő is, s így tízezreket nyert.

tollkoptato:

Széna, szalma? Sajna ezt nem tud-

om, csak annyit, hogy bököd e cucc.

Vagy az is te voltál?

Megállj, megállj Dzsordán!

Tőlem most már messzire nem jutsz.

tollkoptato:

Fél fülemre megsüketültem. Na és?!

Aki tette megmérgeztem. Még szép!

Vidám az élet trallali,

mindent nem kell hallani!

tollkoptato:

Fantasztikus voltál drágám!

Buja ölem régen várt rád.

Holnap kimegyünk a szabadba.

Csak én és te magadban.

Nem bírod? Ne húzódozz már!

tollkoptato:

Íme itt egy sötét hölgy,

barátja az öreg tölgy.

Ölelgeti télen-nyáron,

s töri fejét galádságon: 

ha majd kivágja ő örököl?

tollkoptato:

Térdre zuhantam,

mikor a bugyim lehúztam.

Összekötöttem cicifixszel,

és nézd, micsoda ziccer!

Lerántott gumija a padlóra. 

tollkoptato:

Az csupán fellángolás,

ha olykor Fedóra ás.

Tevékenységcsere az biztos,

ha kézzel melóz a kis piszkos,

hisz főllása a plafon bámulás.

tollkoptato:

Kislány a zongorán ül,

szép csendben, pöttyösül.

S cudarul tiporja

a kis cafka  

az elefántcsont billenytűt.